Borongós napi csokor

 

A mai hűvös, borongós reggelen úgy gondoltam, hogy fessünk valamit csak úgy szívből, lazulósan, ne tanulósan.

Kezünkben, fejünkben ott van már a rózsa többféle nézetből, telten és egyszerűen, ott a levendula, és a levelek.

Fessünk először telt virágú, nagy rózsákat elszórva a papíron. Ezeknek a nagy virágoknak az elhelyezkedése adja meg a kompozíciónk fő vonalát, ami nálam ma reggel átlós, de lehet egy központi kerek csokor is, ha az jobban tetszik.

A kicsit erőteljesebb színű rózsaszínes rózsák után következhetnek a halvány, de annál illatosabb sárgák, egy-két bimbóval.

Ezt követheti a levendula, ami a formájából adódóan erősíti a kompozíciót. Bárhová is tesszük, képzeljük el, hova kötnénk, ha csokorba kötnénk.

  

Még kevésnek találtam a színeket és a kavalkádot, ezért az üresen maradt helyekre egyszerű, pár szirmú virágot festettem, így lilásrózsaszín pillangóvirágot és narancssárga körömvirágot. Legalábbis én azt gondoltam, hogy azt festek, bár nem botanikai lapot szeretnék, csak elképzeltem valamit.

Mikor úgy éreztem, hogy elég ennyi, következtek a levelek az ismert módon. A levelekhez a nedvzöldet kevertem a sárgával néha, és sok vízzel higítottam.

Itt-ott kikandikálnak, itt-ott épp kicsúszni készülnek a sebtében összekötött csokorból

Jó volna egész nap ezzel foglalkozni, a sok feszkót kifestegetni magunkból. Aki teheti, ne tétovázzon.

Kellemes festegetést!

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük